Kronológia

Magyarország és a világ eseményei

január 1. Megindul az új gazdasági mechanizmus. Új fogyasztói árrendszer lép életbe; a KSH tavaszi adatai szerint a fogyasztói árszínvonal összességében mintegy 1%-kal csökken.  január 3. — E naptól Mo két esztendeig az ENSZ BT nem állandó tagja. — Ettől a naptól az MTV, hétfői adásszünettel, hat napon sugároz. — Az MNB a dollár árfolyamát 23,48 Ft-ról 30 Ft-ra emeli. A valutaellátás szabályai nem változnak. — Lengyelországban az iparvállalatok meghatározott körét önálló export- és importjoggal ruházzák fel; a külkereskedelem állami monopóliumán némi rés keletkezik.
január 2. Fokvárosban Christian Barnard végrehajtja második, ezúttal sikeres szívátültetését.  1992. január 3.
január 3. A Nsz „Dolgos hétköznapok” c. cikkében azt írja, hogy „az átállás a reform rendszerének vágányaira nyilvánvalóan összeütközésektől sem mentes folyamat…”.
január 3–5. Folytatódik a CSKP KB 1967 decemberében kezdett ülése. Határozatot hoznak a párt első titkári és a köztársasági elnöki tisztség különválasztásáról.  január 5., március 30.
január 5. Antonín Novotný helyett Alexander Dubčeket, a szlovák párt korábbi vezetőjét választják a CSKP KB első titkárává. január 23., április 8.
január 6. Mo-on az év elején 70 üzemben már bevezették a rövidített munkaidőt, kéthetenkénti szabad szombattal.
január 9. Az egyiptomi Asszuánban üzembe helyezik az Níluson épült gát első egységét.
január 9–10. Az éjszaka folyamán a Surveyor–7 amerikai holdszonda leszáll a Hold felszínére. január 22.
január 12. A madridi egyetem diákjai összecsapnak az ellenük kivezényelt rendőrökkel.  február 22.
január 14. Hajnalban súlyos földrengés rázza meg Szicíliát. A napokig tartó, összesen 28 földlökés következtében 44 ezer ember válik hajléktalanná, a halottak száma 350, a sebesülteké 1600, az eltűnteké 1500.
január 16. Az országban megkezdődik a népfrontbizottságok újjáválasztása.
január 21. Grönland felett lezuhan egy B–52-es típusú amerikai stratégiai bombázógép; az általa hordozott négy hidrogénbomba eltűnik, azok néhány alkatrészét később megtalálják.
január 22. Kádár János Tapolcsányban találkozik Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával. → február 4. — Az USA-ban felbocsátják a pilóta nélküli Apolló–5 űrhajót, amelynek repülése során kipróbálják a majdani holdra szállást végrehajtó holdkompot.  december 28.
január 23. Vasil Bilakot választják a Szlovák KP KB első titkárává.
január 25. VI. Pál pápa a kalocsai érsekség trianoni határon túli részén működő bácskai apostoli kormányzóságot Szabadka székhellyel önálló püspökség rangjára emeli.
január 26. Megalakul az Országos Szövetkezeti Tanács; elnöke Dobi István, az ET nyugalmazott elnöke.
január 28. Rendszerellenes diákmozgalom kezdődik az NSZK-ban. április 2.
január 29. Nemzetközi írótanácskozást tartanak Szófiában; a magyar írókat Darvas József és Garai Gábor képviseli.
január 29–30. Alexander Dubček csehszlovák pártvezető Moszkvába látogat.
január 30. Adam Mickiewicz Dziady (Ősök) c. drámáját tizenkét előadás után leveszik a varsói Nemzeti Színház műsoráról. Az utolsó előadáson a nézőtér zsúfolásig megtelik, az előadást hosszan tartó ünneplés követi. A színház körül mintegy 200 egyetemista tüntet, majd Mickiewicz szobrához vonul; a rendőrség 50 tüntetőt letartóztat.  március 8. — Holdújévkor a dél-vietnami partizánhadsereg, a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front (a Vietkong) és az Észak-Vietnami Néphadsereg megindítja a Tet-offenzívát. május 6.
január —Megjelenik Magyarország története két kötetben; főszerkesztő Molnár Erik.
február 2. Első vendégeit fogadja a margitszigeti Nagyszálló.
február 4. Kádár János, Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára, és Erdélyi Károly, az utóbbi az MSZMP KB tagja a csehszlovákiai Révkomáromban, majd a mo-i Komáromban találkozik Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával.
február 6. A franciaországi Grenoble-ban megkezdődnek a X. Téli Olimpiai Játékok. Ekkor végeznek először szervezett doppingellenőrzést.
február 7. Ausztriában eltörlik a halálbüntetést.
február 9. Bp-re érkezik Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára.
február 12. J. M. A. H. Luns, Hollandia külügyminisztere négynapos hivatalos látogatásra Mo-ra érkezik; gazdasági, műszaki és ipari együttműködési, továbbá kulturális egyezményt írnak alá. — Bp-re érkezik Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára.
február 13. Fischer Annie zongoraművésznő „kirobbanó sikerű” hangversenyt ad a New York-i Carnegie Hallban. A clevelandi szimfonikusokat Széll György vezényelte. — A Pentagon nyilatkozata szerint az USA újabb 25 000 katonát vezényel Vietnamba. Lyndon Johnson elnök találkozik az amerikai diákság képviselőivel, és a háború helyességéről kívánja meggyőzni őket.
február 14–16. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára háromnapos látogatásra Bp-re érkezik.
február 15. Kovács András: Falak (film).
február 16. A KSH jelentése szerint az 1967. évben 9%-kal nőtt a lakosság áruvásárlása az előző évhez képest. — Megkezdődik az MNOT ülése. — Romániában ismét átszervezik az ország területi beosztását; a Nagy Nemzetgyűlés megszünteti a tartományokat, és visszaállítja a megyerendszert. Az intézkedésnek nyilvánvalóan magyarellenes éle van: a Maros-Magyar Autonóm Tartomány helyén három megyét (Kovászna, Hargita, Maros) alakítanak ki.
február 20–22. Prágában a szocialista országok vezetői megünneplik az 1948. februári „népi győzelem” (a kommunisták által szervezett puccs) évfordulóját. március 23–24. Az MSZMP küldöttségét Kádár János vezeti.
február 21. Az amerikai képviselőház 199 szavazattal 190 ellenében elfogadja a dollár aranyfedezetének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.
február 22. Milánóban egyetemi épületeket foglalnak el a diákok. Összecsapás Rómában a rohamrendőrök és a diákok között. A rendőrség lezárta az egyetemi városnegyedet. A diákok 23-án visszafoglaltak három fakultást és a rektori hivatalt.  március 1. — Bp-en bemutatják a cannes-i nagydíjas francia filmet, az Egy férfi és egy nőt.
február 23. Első ízben jelent meg a Magyar Ifjúság c. hetilap könnyűzenei melléklete, a  Ritmus.
február 24. Életbe lép a magyar és a román kormány közötti egyezmény a két ország állampolgárainak kölcsönös, vízum nélküli utazásáról. — A Magyar Rádió „Made in Hungary” c. új tánczenei bemutatóján 20 énekes 19 dallal szerepel.
február 25. Az 1968: 5. tvr. az államtitkári tisztség bevezetéséről. A minisztériumi államtitkárokon (tulajdonképpen a miniszter első helyettesein) kívül államtitkár áll az Országos Anyag- és Árhivatal, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Egyházügyi Hivatal élén.
február 26. Rómában Isabella d’Este-díjban részesül mások mellett Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. — Az amerikai védelmi minisztérium megszünteti a nukleáris fegyverekkel felszerelt B–52-es bombázók állandó készenléti járőröző repüléseit.
február 26. (–március 5.) 65 ország kommunista és munkáspártjának küldöttsége és két további párt megfigyelői konzultatív találkozót tartanak Bp-en. A kommunista és munkáspártok tervezett nemzetközi tanácskozásának előkészítésére Bp székhellyel előkészítő bizottságot hoznak létre.  április 24–28.
február 28. Mo és Nagy-Britannia öt évre szóló árucsere-forgalmi megállapodást köt Londonban. — A Budapesti Egyetemi Énekkar Baross Gábor vezényletével nagysikerű előadást tart Londonban, a Nemzetközi Diákházban.

március — A hónap elején országos állatszámlálást tartanak Mo-on. Egy év alatt 80 ezerrel nőtt a szarvasmarha-állomány, és második éve meghaladja a kétmilliót. A sertésállomány 6 592 000, ami félmilliós éves növekedést jelent.
március 1. Rómában a második napja zajló diáktüntetések során több komoly összecsapásra került sor az egyetemisták és a rendőrség között. Kétszázan megsérültek, köztük professzorok és rendőrök is; több mint 100 egyetemi hallgatót letartóztattak. Diákmegmozdulások voltak Rómán kívül Palermóban, Milánóban, Padovában, Catániában, Bolognában, Pisában, Torinóban és Firenzében is. március 2. — Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (Thália Színház, főszereplő Inke László és Kautzky József).
március 2. A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban elkészülnek az első Favorit tévékészülékek, amelyeket plexi védőelőtét nélkül, robbanásbiztos képcsővel gyártanak. — Száz neves olasz professzor közleményben tiltakozik az előző napi véres és tragikus események miatt; a rendőrség beavatkozását „jogtalannak és barbárnak” minősítik. Délig 300-ra emelkedik a sebesültek száma, a karhatalmi erők sérültjeinek száma 154. Összesen 232 diákot vesznek őrizetbe, köztük középiskolásokat is. — A Szu-ból Proton hordozórakétával Föld körüli parkolópályára bocsátják, majd elindítják a Hold felé az automatikus Zond–4 űrhajót, az első olyan szovjet űreszközt, amely Föld–Hold–Föld pályán repült. szeptember 14. — Egy Puerto Ricó-i támaszponton az amerikaiak bemutatják a világ legnagyobb repülőgépét, a Lockheed cég által gyártott C–130 Hercules szállítógépet.  december 31.
március 3. A püspöki kar határozata értelmében, amely követi a II. vatikáni zsinat útmutatását, a mo-i katolikus egyházban e naptól a nép részvételével tartott misékben a kánont is magyarul mondják. 
március 4. Megkezdődik az új bp-i forgalmi csomópont, a Hungária körúti felüljáró építése.
március 6–7. Szófiában ülést tart a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete; Mo-ot Kádár János, Fock Jenő miniszterelnök, Péter János külügyminiszter és Czinege Lajos honvédelmi miniszter képviseli. A résztvevők nyilatkozatot adnak ki az USA vietnami agressziójának elítéléséről, továbbá az atomsorompó-egyezmény tervezetének támogatásáról. Az értekezleten súlyos konfliktusok robbannak ki a tagállamok és azok teljes szuverenitásának visszaállítása mellett érvelő Románia között. A románokat, akik elutasítják a csehszlovákiai helyzet megvitatását, a későbbiekben nem hívják meg a Csehszlovákiát érintő tanácskozásokra.  március 23–24.
március 7. Szász Péter: Fiúk a térről (film).
március 8. A CSKP KB megtárgyalja a párt akcióprogram-tervezetét. Megállapítja, hogy az „objektíven és nyíltan szól a társadalom és a párt tevékenységének problémáiról és rámutat ezek legfontosabb okaira”. — Több ezer egyetemi hallgató tüntet Varsóban, majd Krakkóban. A diákok demonstrációt szerveznek az egyetem udvarán, követelik két társuk szabadon engedését, akiket Mickiewicz Ősök c. drámájának betiltása elleni tiltakozásukért vettek őrizetbe. Szétoszlatásukhoz erőteljes rendőri beavatkozásra kerül sor, 8 diákot letartóztatnak. Az akciók letartóztatott vezetői között van Jacek Kuron és Adam Michnik is.
(A hatnapos közel-keleti háborút követően a lengyel állami és pártvezetésben zsidóellenes kampány bontakozott ki, amelyet szovjetellenes megmozdulások követtek.) → március 9.
március 8–9. A budapesti Ifjúság Szállóban képnapos tanácskozást tart a DIVSZ VB. A tanácskozás középpontjában a vietnami nép melletti szolidaritás állt; március végétől ezer tüntetést kívánnak szervezni különböző országokban Vietnamért.
március 9. A varsói tüntetőkhöz csatlakoznak a műegyetemi diákok; ismét összecsapnak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetnek. március 11.
március 11. A legnagyobb diáktüntetés napja Lengyelországban. Az immár nem csak egyetemista fiatalok csoportjaihoz felnőttek is csatlakoznak, a rendőrség könnygázt és vízágyúkat használ. A demonstrációkkal egy időben az egyetem területén összegyűlt hallgatók határozatot fogalmaznak meg, melyben felvetik: ki hívta és engedte be az egyetem területére a rendőrséget, mivel erre csak a rektor engedélyével kerülhet sor; követelik a letartóztatottak szabadon bocsátását, és az események korrekt nyilvánosságra hozását. — Csehszlovákiában rehabilitálják az ötvenes évek törvénysértéseinek áldozatait.
március 11–12. Az OTP bp-i Nádor utcai kultúrtermében megrendezik az 1968. év első békekölcsön-sorsolását, amelyen az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön kötvényei vesznek részt. A kétnapos húzáson összesen 982 100 kötvényre közel 15 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában.
március 12. Gyurkó László: Szerelmem, Elektra (Nemzeti Színház; főszereplők Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Béres Ilona, Major Tamás).
március 13. A Prágában ülésező csehszlovák Nemzetgyűlés elnöksége felkéri a kormányt egy rehabilitációs törvénytervezet előkészítésére. Felmentik tisztségéből Josef Kudrna belügyminisztert és Jan Bartuska főállamügyészt. — Krakkóban is tüntetnek a diákok, a rendőrség itt is könnygázt használ ellenük. A hatalom által szervezett varsói munkás- és diákgyűlések elítélik a rendbontó diákokat, követelik az általuk okozott károk megtérítését. Poznanban a Mickiewicz-szobornál rendeznek békés összejövetelt a diákok.
március 14. A csehszlovák kormány ülésén a katonai főügyész bejelenti, hogy Jan Sejna v. vezérőrnagy az USA-ba szökött. A honvédelmi miniszter közli, hogy Vladimir Janko vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes öngyilkos lett. Michal Chudik, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke benyújtja lemondását. A szlovák törvényhozás hivatalosan is Szlovákia fővárosává nyilvánítja Pozsonyt. — A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Közössége (CSEMADOK) közleményt ad ki a nemzetiségi kérdés megoldásáról, és egyértelműen a demokratizálás mellett foglal állást. — A krakkói egyetem hallgatói újra tüntetnek, követelve, hogy a helyi sajtó- és hírközlő szervek a valóságnak megfelelően tájékoztassák a közvéleményt az elmúlt napok eseményeiről. A Katowicében tartott, államilag szervezett nagygyűlésen százezres tömeg ítéli el a fővárosi eseményeket, követelve a szervezők megbüntetését, és támogatásáról biztosítva a pártot és a kormányt. március 25. — Jancsó Miklós: Csend és kiáltás (filmbemutató).
március 14–15. A szocialista országok külkereskedelmi miniszterei Bp-en tanácskoznak.
március 16. Véres összecsapásba fullad az a londoni tüntetés, amelyet Vanessa Redgrave vezetett az amerikai nagykövetség elé, tiltakozásul a vietnami háború ellen. A lovasrendőrök rohama után ötven embert kellett kórházba szállítani. — A Rómába érkező vidéki diákok részvételével nagyszabású tüntetést rendeznek az olasz fővárosban. A rohamrendőrök beavatkozásának több mint 100 sérültje van, több diákot letartóztatnak. — Amerikai tengerészgyalogosok egy osztaga lemészárolja My Lai dél-vietnami falu lakosságát, 450 főt.
március 19. Wladysław Gomulka, a LEMP KB első titkára beszédet mond a varsói pártaktíva-értekezleten. Szerinte a diákságot megtévesztették, többségük híve a szocializmusnak. Hangsúlyozza: Lengyelország számára fontos a jó viszony fenntartása a Szovjetunióval. Adam Mickiewicz drámáját azért kellett levenni a műsorról, mert „nem lehet megengedni, hogy valamilyen elvont szabadság és rendezői szabadság nevében az Ősök cárellenes élét szovjetellenes éllé alakítsák át”. → március 30., június 24.
március 21–22. Ülést tart a CSKP KB. Deklarálják, hogy a demokratizálódási folyamat szigorúan szocialista jellegű, az akcióprogram jó irányban halad, folytatni kell a rehabilitálásokat. Antonín Novotný köztársasági elnök levélben kéri felmentését, amivel az ülés résztvevői egyetértenek. → március 30
március 22. Az építésügyi és városfejlesztési minisztérium vezetését Trautmann Rezső helyett Bondor József veszi át. — Üzembe helyezik a Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat új elektronikus adatfeldolgozó számítógépét. A francia–amerikai Bull–General Electrictől vásárolt Gamma–115 típusú gép mágneses tárolóján 40-60 gyár teljes anyagleltára elfér, és feladatai között szerepel a szövőgépek igénybevételének programozása és az optimális nyereség elérésének kiszámítása. — A Paris-Nanterre Egyetem diákjai Daniel Cohn-Bendit vezetésével elfoglalják az intézmény épületeit. május 3.
március 23. Lyndon Johnson amerikai elnök nyilvánosságra hozza azt a döntését, hogy nem indul az elnökválasztáson. Bejelenti hogy az USA légiereje a 20. szélességi foktól északra nem bombázza a VDK területét, egyúttal tárgyalásokat javasol. május 13.
március 23–24. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mo, az NDK és a Szu kommunista pártjainak és kormányainak vezetői (a „hatok”) Drezdában találkoznak, és a csehszlovák helyzetről tanácskoznak. A „január utáni” csehszlovák vezetést heves támadások érik. A közös közlemény kifejti, hogy erősítésre szorul a Varsói Szerződés hadereje, és a résztvevők megteszik a szükséges intézkedéseket a szocialista országok további tömörítésére.
március 25. Elbocsátják a varsói egyetem hat professzorát, mert pártfogolták a diáktüntetés szervezőit. Felmentik tisztségéből Stefan Zolkiewskit, a Lengyel Tudományos Akadémia társadalomtudományi szakosztályának titkárát.
március 25-30. Fock Jenő miniszterelnök hatnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik.
március 26. Befejezik az osztrák–magyar villamos távvezeték Hegyeshalom–Budapest közötti szakaszának építését.
március 27. Vadászrepülőgépével egy próbarepülés során halálos balesetet szenved Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes, a világ első űrhajósa. Vele együtt meghal társa, Vlagyimir Szerjogin ezredes.
március 28. Az Országgyűlés Szakács Ödön személyében megválasztja a Legfelsőbb Bíróság új elnökét. — A CSEMADOK galántai járási bizottsága szlovák részről éles támadásokat kiváltó állásfoglalásban követeli az 1945-ös kassai kormányprogram nemzetiségeket érintő revízióját, a reszlovakizáció, a csehországi deportálás és a lakosságcsere átértékelését, a meghurcoltak rehabilitálását és kárpótlását, valamint ezen akciók szervezőinek felelősségre vonását.
március 29. A budapesti Kerepesi-temető munkásmozgalmi panteonjában elhelyezik Frankel Leó Párizsból hazahozott hamvait. — Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára Belgrádban megbeszélést folytat a JKSZ képviselőivel. — Ebben az időben a magyar fővárosban 179 587 személynek van gépjárművezetői igazolványa, és 132 000 gépjárművet tartanak nyilván.
március 30. A csehszlovák Nemzetgyűlés elfogadja Antonín Novotný lemondását, és Ludvík Svobodát választja az ország köztársasági elnökévé. — Részlegesen bezárják a varsói egyetemet.
március 31. Csehszlovákiában a legnagyobb ellenzéki szervezetként létrejön a v. politikai foglyokat tömörítő „Klub 231”.

április 1. A csehszlovákiai Irodalmi Szemle közli a Szlovákiai Írószövetség magyar tagozatának a Szlovák Kommunista Párt felszólítására kidolgozott javaslatát a nemzetiségi kérdés rendezésére; többek közt javasolja a magyar iskolaügy irányítására a szlováktól független központi szerv létrehozását, országos magyar tudományos intézet, országos magyar könyvtár, önálló magyar lapkiadó felállítását. — A LEMP KB meghívására Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára vezetésével magyar pártküldöttség utazik Varsóba. — Az USA-ban 20 ezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra.
április 2. Szegeden megkezdik az MTA Biológiai Kutatóközpontjának építését. — Az NSZK-ban Andreas Baader, Gudrun Ensslin, Thorwald Proll és Horst Sohnlein, a vietnami háború elleni tiltakozásul, tüzet okoz egy frankfurti nagyáruházban. → 1970. április 4.
április 4. Az MTV bemutatja az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát; rendező Zsurzs Éva. — Memphisben (USA, Tennessee állam) merénylet áldozata lesz az 1964-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Martin Luther King lelkész, fekete bőrű amerikai polgárjogi harcos.
április 5. A CSKP KB elfogadja a Zdenek Mlynař vezetésével kidolgozott, az „emberarcú szocializmust” célul tűző reformkommunista akcióprogramot. Józef Lenárt miniszterelnök javaslatára lemond a csehszlovák kormány. → április 8.
április 6. Rómeo Férfiruházat néven különleges konfekcióüzlet nyílik Bp-en. A szaküzlet kizárólag a Vörös Október Ruhagyár VOR márkájú férfiöltönyeit árusítja. — A mo-i Nagylak és a romániai Nagylak (Nădlac) között megnyílik a nemzetközi közúti határátkelőhely, egyelőre csak a személygépkocsik számára. — Pozsonyban a magyar fiatalok első országos értekezletének résztvevői egy önálló magyar ifjúsági szervezet létrehozásának feladatával megalakítják a Magyar Ifjúság Központi Tanácsát.
április 8. Országos szabadtéri néprajzi múzeum (skanzen) építését kezdik meg Szentendrén. — Oldřich Černik vezetésével új csehszlovák kormány alakul. Formálisan a sztálinista vezetők leváltása után demokratikus úton hatalomra került kormány hivatalba lépésével kezdődik a „prágai tavasznak” nevezett demokratizálódás. — Lengyelországban lemond Edward Ochab államfő; utóda Marian Spichalski marsall. A nemzetvédelmi tárcát Wociech Jaruzelski tábornok veszi át.
április 9. Az MSZMP KB Agitációs és Propagandabizottsága az ELTE „összeesküvéssel” vádolt hallgatói csoportjának (Dalos György, Haraszti Miklós és társaik) felelősségre vonásáról is tárgyal. — Lengyelországban felmentik tisztségéből Adam Schaff filozófust, a Filozófiai és Szociológiai Intézet igazgatóját. Helyére Jan Sczepanski kerül.
április 11. Sikeres szívbillentyű-átültetést hajtanak végre a bp-i Országos Kardiológiai Intézetben egy 17 éves fiún. — Lyndon Johnson amerikai elnök aláírja a fekete (afroamerikai) állampolgárok egyenjogúságát biztosító polgárjogi törvényt. — Nyugat-Berlinben egy neonáci aktivista súlyosan megsebesíti Rudi Dutschkét, a Német Szocialista Egyetemi Szövetség vezetőjét. A városban egy hétig tartó súlyos zavargások törnek ki. április 12. — A feszített normarendszer miatt kétnapos általános sztrájk kezdődik a torinói Fiat Művekben. A 135 ezer dolgozó 95-100%-a szüntette be a munkát, amire békeidőben még nem volt még példa.
április 12. Az NSZK nagyvárosaiban diákok megostromolják a Springer sajtókonszern épületeit. A Nyugat-Berlinben letartóztatott diákok között van Peter Brandt 19 éves egyetemista, Willy Brandt külügyminiszter fia. Kurt Georg Kiesinger kancellár rádióbeszédben ítéli el a diákmozgalmat, és szigorú intézkedést helyez kilátásba.
április 14. Egy hét alatt az USA 125 városában voltak zavargások, 43 ember vesztette életét, 20000 embert vettek őrizetbe, a kár mintegy 45 millió dollár. A választási kampány középpontjába egyre inkább a polgárjogi kérdések kerülnek. — Nyugat–Berlinben 5 órás közelharc folyik a tüntető diákok és a rendőrök között.
április 17–19. A HNF IV. kongresszusát tartja Bp-en; elnök Kállai Gyula, főtitkár Erdei Ferenc.
április 18. Fjodor Tyitov szovjet nagykövet Németh László írónak átadta a Szu Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által adományozott Megbecsülés jele Érdemrendet.
április 22–25. Az RKP KB részleges (ön)kritikát gyakorol a törvénysértések és a régi vezetés, mindenekelőtt Gheorghe Gheorghiu-Dej fölött; képviselőiket fokozatosan eltávolítják a vezetésből. A testület határozatot hoz a rehabilitációról.
április 23. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárja Dél-Afrikát a mexikói olimpiai játékokon való részvételből.
április 23–25. Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere háromnapos látogatásra Bp-re érkezik.
április 24. Prágába érkezik Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, hogy megismerkedjék az új csehszlovák hadügyminiszterrel, és megbeszélés folytasson a Varsói Szerződés védelmi képességeinek kérdéséről.
április 24–28. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság 54 párt képviselőinek részvételével Bp-en ülésezik. november 18–21.
április 26. Illyés Gyula: Kegyenc (dráma, Madách Színház).
április 27. Újfajta cigaretta, az enyhén mentolos, hazai és keleti dohányok keverékéből készült, füstszűrős Filtol kerül forgalomba, csomagonként 5 forintos áron. — Több százezer fő részvételével háborúellenes tüntetést rendeznek New Yorkban. — Rómában mintegy 3000 diák protestál a kormány politikája és a rendőri önkény miatt. A rohamrendőrök példátlan brutalitással támadnak a diákokra; az összecsapásnak 50 sebesültje van.
április 28. A New York-i Broadwayn bemutatják a Hair c. musicalt.
április 30. Bonnban a Német Szövetségi Gyűlés rendkívüli ülést tart a diákzavargások miatt.  május 11.
 
május eleje — Infecundin néven közforgalmú gyógyszertárakban is forgalomba kerül az első hazai gyártású hormonális fogamzásgátló tabletta.
május 3. Diákzavargások kezdődnek Franciaországban, miután a párizsi Sorbonne rektora az előző napon bezáratja egyetem nanterre-i fakultását. A diákok és a rendőrök között utcai összecsapásokra kerül sor. → május 10. A megmozdulások országos méretű sztrájkká növekednek. május 13.
május 4–5. Moszkvában tárgyalások kezdődnek a szovjet és a csehszlovák vezetők között, akik közül a reformereket éles támadások érik. május 8.
május 6. Dél-Vietnamban megindul a Tet-offenzíva második fázisa: a kommunista erők újabb nagyszabású támadást indítanak, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemsokára kezdődő béketárgyalásokon. A kommunista erők (A VDK Néphadserege és a Vietkong) ismét csak kisebb, átmeneti sikereket tudnak felmutatni jelentős véráldozat árán. A baloldali és a társutas propaganda viszont világszerte felnagyítja a Tet-offenzíva jelentőségét.
május 8. A bolgár, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a szovjet kommunista párt első titkárai vezette küldöttségek Moszkvában a csehszlovákiai helyzetről tanácskoznak.  július 14–15.
május 10. A párizsi diákok barikádokat emelnek a Latin Negyedben; a kormány tízezer rendőrt mozgósít. május 13.
május 11. Diáktüntetések kezdődnek az NSZK-ban is; a legnagyobb tüntetés Bonnban zajlik. A tüntetők a tervezett szükségállapot-törvény ellen tiltakoznak, amelyet a demokrácia elleni fenyegetésként értékelnek; a Bundestag ennek ellenére elfogadja a törvénytervezetet.
május 13. Franciaországban a szakszervezetek egynapos általános sztrájkot tartanak; ezt széles körű sztrájkhullám követi kezdődik; a munkások elfoglalnak 300 üzemet.  május 19. — Párizsban megkezdődnek az amerikai–vietnami béketárgyalások. november 1. 
május 14–18. Charles de Gaulle francia köztársasági elnök látogatást tesz Romániában.
május 15–17. Lengyel párt- és kormányküldöttség látogat Mo-ra Wladysław Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz miniszterelnök vezetésével; megkötik az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
május 16. Megjelenik a Magyar Hírlap c. félhivatalos kormánylap első száma.
május 18. Az Élet és Irodalom c. lap ismertetőt közöl a Magyar Írók Szövetsége kritikai szakosztályában a szomszédos országokban élő magyarság irodalmáról rendezett kerekasztal-vitáról. A határozat többek közt leszögezi: „Vitathatatlan tény, hogy magyar nyelvű irodalmak alakultak ki a szomszédos országokban, s ezek szerves részei a magyar irodalomnak… […] …a felelősség ezekért az irodalmakért közös: a szomszédainké és a miénk.” Az egységes Kárpát-medencei magyar irodalom tézisét Romániában hevesen visszautasítják, s a belügyekbe történő beavatkozásként értékeli a bp-i nyilatkozatot.
május 19. Az általános belpolitikai válsággá szélesedett tömegmegmozdulások miatt szervezők megszakítják a 21. cannes-i filmfesztivált. (A szemlére beválogatott magyar és közép-európai filmek: Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák; Uő.: Fényes szelek; Sára Sándor: Feldobott kő; Miloš Forman: Tűz van, babám!; Jiři Menzel: Szeszélyes nyár.) 
május 19–20. Az olaszországi parlamenti választásokon a kereszténydemokraták 39, a kommunisták 27, a szocialisták 14,5% szavazatot szereznek.
május 20. Franciaországban már 5 millióan sztrájkolnak.  május 22.
május 22. Franciaországban immár tízmillió sztrájkoló támogatja az egyetemi reformokat követelő diákok mozgalmát. → május 24.
május 22–24. Jiŕi Hájek csehszlovák külügyminiszter háromnapos látogatást tesz Bp-en.
május 24. Az addigi legsúlyosabb összecsapások zajlanak Párizsban; a nap mérlege 1 halott, 2500 sebesült és 800 letartóztatott. Charles de Gaulle tábornok köztársasági elnök kifejezi készségét a szociális reformokra és a felsőoktatás átszervezésére.  május 27.
május 25. (–június 2.) Ünnepi könyvhét; megjelenik 63 könyv, 52 magyar szerző munkája.
május 27. Franciaországban megállapodás születik az átlagosan 12%-os béremelésről és a 40 órás munkahét fokozatos bevezetéséről. Az elnök elhagyja Párizst, és a hadsereg vezetőivel tanácskozik a kialakult helyzetről. május 30.
május 30. A Párizsba visszatért Charles de Gaulle elnök feloszlatja a Nemzetgyűlést, és új választásokat ír ki. június 30. — Az NSZK-ban a Bundestag kihirdeti a rendkívüli állapotot.
május 31. A Varsói Szerződés „Šumava” elnevezésű hadgyakorlata keretében szovjet, keletnémet, lengyel és magyar csapatok lépik át a csehszlovák határt.  június 19–30.

június 1. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ötnapos látogatásra Mo-ra érkezik.
június 2. A franciaországi társadalmi mozgalmak hatására diákmegmozdulások kezdődnek Belgrádban. → június 9.
június 4. Bp-en rendelet jelenik meg a Politikai Főiskola létrehozásáról.
június 5. Az USA-ban a Demokrata Párt elnökjelöltségére jó eséllyel pályázó Robert Kennedy szenátort, a meggyilkolt John Kennedy elnök öccsét Los Angelesben halálosan megsebesíti egy merénylő.
június 9. Josip Broz Tito jugoszláv államfő az egy hétig tartó diákzavargások után politikai és társadalmi reformokat ígér.
június 13. A Csehszlovák Írószövetség lapja, a Literarni Lísty megemlékezik Nagy Imre kivégzésének 10. évfordulójáról. A lap szerint Nagy Imre már 1955-ben olyan antisztálinista politikát folytatott, amely követendő a csehszlovák reformerek számára is. → június 27.
június 13–15. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Mo-ra Alexander Dubček és Oldrich Černik vezetésével; Kádár János meleg fogadtatásban részesíti a csehszlovák pártvezetőt. Aláírják az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.  július 13.
június 19–30. Csehszlovákia területén folytatódik a Varsói Szerződés hadgyakorlata.
június 22. A. H. Boerna, a FAO vezérigazgatója ötnapos látogatásra Mo-ra érkezik.
június 24. Lengyelországban antiszemita színezetű pártállásfoglalás jelenik meg, amelynek nyomán mintegy 700 értelmiségit bocsátanak el állásából. Az országból egy év alatt 15 ezer ember emigrál.
június 25. A csehszlovák parlament elfogadja az 1948 óta lefolytatott politikai perek áldozatainak rehabilitációjáról szóló törvényt. — Diákok elfoglalják a Kalifornia állambeli Berkeley Egyetemet.
június 27. Csehszlovákiában megjelenik a Ludvík Vaculík által fogalmazott 2000 szó c. felhívás; a hetven aláíró sürgeti az ország demokratizálását, figyelmeztet a reformfolyamatot a konzervatívok részéről fenyegető veszélyekre, sürgeti a pluralista demokrácia megvalósítását, visszarendeződés esetén pedig polgári engedetlenségre és tüntetésekre szólítja fel a lakosságot.  július 5. — A Népszabadság „Azoknak, akik nem tanultak” c. szerkesztőségi cikkében, Gosztonyi János főszerkesztő tollából, élesen támadja a csehszlovák írószövetség lapját a Nagy Imréről szóló megemlékezés miatt. — Már a közértekben is lehet Coca-Colát kapni Mo-on. 
június 27. (–július 4.) Párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével.
június 30. A gaulle-isták abszolút többséget szereznek a franciaországi parlamenti választásokon.

július 1. A tsz-tagok családi pótlékra való jogosultsági feltétele azonossá válik a munkás és alkalmazotti családok igényjogosultsági feltételével. — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírásra bocsátják az atomsorompó egyezményt. — Csehszlovákiában befejeződik a Varsói Szerződés hadgyakorlata.  —Az Európai Gazdasági Közösség, az eredetileg kitűzött határidőnél másfél évvel korábban, vámunióvá alakul át.
július 2. Az ET 1967: 20. határozata városi rangra emeli Sárvárt, Sárospatakot és Siófokot. — Havannában Fidel Castro előszavával megjelenik Ernesto Che Guevara Naplója.
július 4–19. Az Egyházak Világtanácsa a svédországi Uppsalában tartja IV. közgyűlését; Bartha Tibor és Káldy Zoltán püspököt újabb hat évre megválasztják a szervezet vezetőségébe.
július 5. Prágában nyilvánosságra hozzák az 1000 szavas manifesztumot, amellyel a 2000 szó követeléseit próbálja meg enyhíteni a csehszlovák pártvezetés.  július 10.
július 6. A Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája kérelmezi, hogy a kormány az 1950. évi megállapodásban rögzített határidő lejárta, 1970 után is folyósítsa az államsegélyt. → december 8.
július 10. A moszkvai Lityeraturnaja Gazeta élesen támadja a 2000 szó c. manifesztumot.
július 13. Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök Révkomáromban találkozik Alexander Dubček csehszlovák pártvezetővel és Oldrich Černik miniszterelnökkel.
július 14-15. Bulgária, Lengyelország, Mo, az NDK és a Szu párt- és állami vezetői Varsóban a csehszlovákiai helyzetről tanácskoznak; a csehszlovák vezetők visszautasították a részvételt. Az öt ország vezetői az eseményeket az imperialisták által támogatott „ellenforradalomnak” minősítő, ultimátum jellegű levelet intéznek a csehszlovák vezetőkhöz. → július 19., augusztus 3.
július 15. Közvetlen légijárat indul Moszkva és New York között.
július 19. A CSKP vezetői válaszlevelükben visszautasítják az öt „testvéri ország” vádjait. július 21., július 29.
július 19–22. Az SZKP vezetése csehszlovákiai helyzetről tárgyal, és döntést hoz a válság katonai megoldásának lehetőségéről. → augusztus 17.
július 20. Pjotr Seleszt, az Ukrán KP KB első titkára Balatonaligán találkozik Vasil Bilakkal, a szlovák párt vezetőjével, akit arra próbál rávenni, hogy társaival fogalmazzon katonai beavatkozást kérő levelet Moszkvának.
július 21. Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök beszédében hűségéről biztosítja a Varsói Szerződés szervezetét. 
július 22. Péter János külügyminiszter hatnapos látogatásra Törökországba érkezik. — Az USA kormánya bizalmas csatornákon a szovjet vezetés tudtára adja, hogy nem fog beavatkozni Csehszlovákiában.
július 23. Balatonfüreden meghal Vörös János v. vezérezredes, a m. kir. Honvédség egykori vezérkari főnöke.
július 25. VI. Pál pápa kiadja Humanae vitae kezdetű enciklikáját a keresztény házasságról és a születésszabályozásról.
július 27. A Baath párt katonai puccsot hajt végre Irakban Ahmed Hasszan al-Bakr tábornok vezetésével, akit 1979-es lemondása után unokaöccse, Szaddám Huszein követ az ország élén. 
július 28. Szófiában a Vietnammal való szolidaritás jegyében megkezdődik a IX. Világifjúsági Találkozó (VIT).
július 29. A szlovákiai Ágcsernyőn a szovjet és a csehszlovák vezetők között tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia helyzetéről és jövőjéről.  augusztus 1.

augusztus 1. Az ágcsernyői találkozón a szovjetek kierőszakolják Alexander Dubček ígéretét, hogy a közeljövőben személyi változásokat hajt végre „a szocialista rend megerősítésére”.
augusztus 3. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a szovjet kommunista párt képviselői Pozsonyban tanácskoznak. A nyilatkozat elismeri „a szocialista építés (nemzeti) sajátosságait”, ugyanakkor a Brezsnyev-doktrína szellemében hozzáfűzi: ha a szocializmus vívmányai veszélybe kerülnek, a testvéri országoknak kötelességük azokat megvédelmezni. A tanácskozás ideje alatt a szovjet vezetők két „behívólevelet” is kapnak a csehszlovák keményvonalasoktól. augusztus 9., augusztus 12., augusztus 18.
augusztus 8. Az USA-ban Richard Nixont választják a Republikánus Párt elnökjelöltjévé. → november 5.
augusztus 9. Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető hosszú telefonbeszélgetésük során emlékezteti Alexander Dubčeket Ágcsernyőn tett ígéreteire.  augusztus 13.
augusztus 9–11. Josip Broz Tito jugoszláv elnök népes küldöttség élén Csehszlovákiába látogat, ahol kitörő lelkesedéssel fogadják.
augusztus 12. Walter Ulbricht és Erich Honecker Karlovy Varyban találkozik a csehszlovák vezetőkkel.
augusztus 12–15. A szovjet vezetők Jaltában Kádár János jelenlétében Csehszlovákia megszállásának részleteiről tanácskoznak.
augusztus 13. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára utolsó alkalommal folytat telefonbeszélgetést Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával. 
augusztus 15–17. Nicolae Ceauşescu román pártvezető Csehszlovákiába látogat; fogadtatása igen szívélyes.
augusztus 17. Kádár János és Alexander Dubček Révkomáromban találkozik. A magyar vezető, Leonyid Brezsnyev kérésére, megpróbálja rábeszélni csehszlovák partnerét a „reformirányvonal” és a függetlenségi törekvések haladéktalan feladására. Kádár kísérlete eredménytelen. — Az SZKP legfelső vezetése végső politikai döntést hoz a csehszlovákiai katonai beavatkozásról. → augusztus 20–21.
augusztus 18. Az öt szocialista ország képviselői Moszkvában találkoznak. Megvitatják a „csehszlovák válság” katonai megoldásának részletes tervét.  augusztus 20–21. 
augusztus 20. Bp-en megrendezik a II. Táncdalfesztivál döntőjét; az első díjat az Illés együttes nyeri. — Délután megkezdődik a CSKP KB Elnökségének tanácskozása. Washingtonban Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet Lyndon Johnson elnök tudomására hozza, hogy küszöbön áll Csehszlovákia megszállása. Éjjel Ludvík Svoboda a fegyveres erők főparancsnokaként utasítja a csehszlovák hadsereget, hogy ne tanúsítson ellenállást. 
augusztus 20–21. Az éjszaka folyamán a szovjet, a magyar, a lengyel, a bolgár és a keletnémet hadsereg 200 ezer katonája bevonul Csehszlovákiába. A szovjet csapatok megszállják Prága repülőterét, majd belvárosát. Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárba, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.
augusztus 21. A CSKP KB Elnöksége 7:4 arányban elítéli az ország megszállását. Szovjet fegyveresek letartóztatják a reformpárti csehszlovák politikusokat.  augusztus 22.., augusztus 23. — A jugoszláviai Korčulán, a Praxis Kör által szervezett konferencián, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Sós Vilmos és Tordai Zádor közös nyilatkozatot ír alá; a filozófusok tiltakoznak a csehszlovákiai beavatkozás ellen. — Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár a KB tagjai és a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, majd a KB székháza elé gyűlt tömeg előtt élesen elítéli a Varsói Szerződés csapatainak előző napi csehszlovákiai bevonulását, amely „szembeszökő megsértése egy testvéri, szabad és független szocialista állam nemzeti szuverenitásának”. A Jugoszláv Néphadsereg és a román erők csapatösszevonásokat hajtanak végre elsősorban a magyar határnál.
augusztus 21. (–szeptember 6.) Az Interparlamentáris Unió (IPU) konferenciát rendez a perui Limában; a magyar küldöttséget Cseterki Lajos, az ET titkára vezeti.
augusztus 22. Prága egyik külvárosában, Vysočany városrészben összeül a CSKP XIV. (rendkívüli) kongresszusa, és határozatban tiltakozik az intervenció és a pártvezetők letartóztatása ellen.  augusztus 31. A KB-ba kizárólag reformpárti politikusokat választanak. → augusztus 23. — Az ENSZ BT 10:2 arányban elítéli a csehszlovákiai intervenciót.
augusztus 23. Fogva tartásuk helyéről Moszkvába szállítják a reformpárti csehszlovák politikusokat. Moszkvába érkeznek a vezetés szabadlábon lévő tagjai is.— A kínai pártvezetés bűncselekménynek minősíti Csehszlovákia megszállását.
augusztus 23–26. A moszkvai tárgyalások során az SZKP vezetői, az 1956-os Kádár-kormány mintájára, sikertelen kísérletet tesznek csehszlovák „munkás-paraszt kormány” megalakítására. A tárgyalásokon mindkét részről a legmagasabb rangú vezetők vesznek részt.  augusztus 26.
augusztus 24. Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceauşescu román vezető határtalálkozón egyezteti álláspontját a csehszlovákiai intervenció kapcsán. — Franciaország felrobbantja első hidrogénbombáját.
augusztus 24–27. A szocialista országok párt- és kormányküldöttségei Moszkvában tanácskoznak a csehszlovákiai helyzetről; Mo-ot Kádár János, Fock Jenő és Komócsin Zoltán képviseli.
augusztus 26. A korábbi sikertelen kormányalakítási kísérletek után aláírt ún. „moszkvai jegyzőkönyv” alapján Csehszlovákiában a korábbi reformvezetés irányításával kezdődhet meg a kommunista diktatúra restaurálása („normalizáció”). Az egyezmény értelmében a Varsói Szerződés haderejét kivonják, de a szovjet csapatok az országban maradnak. → augusztus 28. — A moszkvai Pravda vezércikket közöl a szocialista országok korlátozott szuverenitásáról.
augusztus 28. A csehszlovák parlament tiltakozik a moszkvai diktátum ellen.  október 3., október 10.
augusztus 29. A Szlovák Kommunista Párt e napon véget érő rendkívüli kongresszusa követeli Csehszlovákia föderatív átszervezését. A párt első titkárává Gustáv Husákot választják. A párt 107 fős új Központi Bizottságába csupán 4 magyart választanak be.
augusztus 31. A CSKP KB ülése megerősíti a rendkívüli kongresszus előtt elfoglalt első titkári pozíciójában Alexander Dubčeket. 

szeptember 2. Csehszlovákiában elmozdítják tisztségéből a gazdasági reformok atyjának tekintett Ota Šik miniszterelnök-helyettest. Ezekben a napokban lemond tisztségéről a külföldön tartózkodó Jiři Hájek külügyminiszter.
szeptember 9. Az USA hadrendbe állítja a világ legnagyobb repülőgép-hordozóját, a USS John F. Kennedy-t (a hajó a Kitty Hawk – osztály módosított változata).
szeptember 11. A megszálló szovjet csapatok elhagyják Prágát, Pozsonyt és Brnót.
szeptember 12. Alexander Dubček bejelenti, hogy a csehszlovák vezetés elismeri a „moszkvai jegyzőkönyvet, ám soha nem tér vissza a „január előtti” politikához. — Albánia kilép a Varsói Szerződés szervezetéből. — Keleti Márton: Elsietett házasság (film).
szeptember 17. 37 évi kormányzás után lemond António de Oliveira Salazar, Portugália egyszemélyi vezetője.
szeptember 19. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára Prágában megbeszélést folytat csehszlovák kollégájával, Józef Lenárttal.
szeptember 21. A szovjet Zond–5 automatikus űrhajó, teknősbékákkal a fedélzetén, első emberi járműként megkerüli a Holdat, és visszatérve simán leszáll az Indiai-óceánra.  december 28.
szeptember 23. Véget ér a Tet-offenzíva III. szakasza is a kommunista erők teljes és véres vereségével.  A Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front lényegében elvérzik az akció során, innentől kezdve a harcok súlyát az Észak-Vietnámi Néphadsereg viseli. A dél-vietnámi kormányerők, valamint az USA szövetségesei eredményesen stabilizálják a helyzetet. A kommunisták katonai kudarcát azonban ellensúlyozza a morális eredmény, amelynek következtében meginog az USA-ban a háború megnyerhetőségébe vetett hit.
szeptember 24. Mexikóvárosban diáktüntetések robbannak ki; 300 diákot megölnek, 2000-nél többet megsebesítenek, 3000 tüntetőt letartóztatnak.
szeptember 25. A Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája nyilatkozatot ad ki a csehszlovákiai bevonulásról. A főpapok idézik a pápát, aki elítélte a katonai beavatkozást, ugyanakkor ismételten állást foglalnak a szocializmus ügye mellett, és a béke veszélyeztetettségére figyelmeztetnek.
szeptember 26. Moszkvában a csehszlovák válság kapcsán megfogalmazzák a korlátozott szuverenitás elvét („Brezsnyev-doktrína”). — Betiltása után 12 évvel az NSZK-ban engedélyezik a kommunista párt működését.
szeptember 27. Az öt szocialista ország vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Moszkvában tanácskoznak; kifejezik elégedetlenségüket a csehszlovákiai „normalizálás” ütemével.
szeptember 30. Jekatyerina Furceva, a Szu művelődésügyi minisztere hatnapos hivatalos látogatásra Mo-ra érkezik.

október 3–4. Szovjet–csehszlovák megbeszélések folynak Moszkvában. A csehszlovák vezetők kénytelenek aláírni a Varsói Szerződés csapatainak további csehszlovákiai tartózkodásáról szóló szerződést. — Peruban katonai junta kerül hatalomra, amely államosítja az amerikai érdekeltségeket.
október 6–14. A szocialista országok felsőoktatási miniszterei a bulgáriai Várnában tanácskoznak; a magyar küldöttséget Ilku Pál miniszter vezeti.
október 12. Száztizenegy ország sportolói részvételével Mexikóvárosban megkezdődnek a XIX. Nyári Olimpiai Játékok. → október 27.
október 16. Prágában a csehszlovák és a szovjet kormány képviselői szerződést írnak alá a szovjet csapatok csehszlovákiai tartózkodásáról.
október 17. 1968: IV. a vasutakról; meghatározza a vasutak létesítésének, működésének és megszüntetésének alapvető szabályait. „Racionalizálás” címén megszüntetnek 2000 km kis forgalmú mellék- és keskeny nyomtávú vonalat. — A szlovák nemzetgyűlés elfogadja az új nemzetiségi alkotmánytörvényt; az 1968: 144. törvénycikk a nemzetiséget kollektívumnak ismeri el, ugyanakkor a gyakorlatban tovább folytatódik a szlovákosító politika.
október 17–21. Uruguayi parlamenti küldöttség látogat Mo-ra Luis Rinon Perret képviselőházi elnök vezetésével.
október 18. 1968: V. a népi ellenőrzésről; a népi ellenőrzés „állami ellenőrző szerv, [amely] a dolgozó nép széles rétegeinek bevonásával [működik]”.
október 20. Jacqueline Bouvier, John F. Kennedy volt amerikai elnök özvegye feleségül megy Aristotelis Onassis görög üzletemberhez.
október 21–24. A szovjet–magyar gazdasági együttműködési bizottság Bp-en ülésezik; autógyártási együttműködési szerződést írnak alá.
október 22. Az USA-ban 93 éves korában meghal Szent-Györgyi Albert biokémikus, aki egyetlen magyar tudósként még Mo-on élve és dolgozva kapta meg a Nobel-díjat.
október 25. Romániában létrehozzák a Magyar és Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát.
október 27. A mexikóvárosi olimpián a magyar sportolók 10 arany-, 10 ezüst- és 12 bronzérmet szereznek; Mo a negyedik helyen végez a nemzetek nem hivatalos pontversenyében.
október 29. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tartanak Moszkvában. — Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke háromnapos látogatásra Bp-re érkezik. — Tudományos ülést rendeznek az MTA-n az 1918. októberi polgári forradalom 50. évfordulója alkalmából.
október 30. Díszünnepséget tartanak az Országház kongresszusi termében a mo-i polgári forradalom 50. évfordulóján. —
október 31. A rendőrség házkutatást tart a Regina Mundi ciszterci nővérek érdi közösségi lakásában.

november 1. Lyndon Johnson amerikai elnök e naptól leállítja Észak-Vietnam bombázását; az amerikaiak összesen kb. 94 ezer bevetést hajtottak végre, és vietnami adatok szerint 3300, amerikai források szerint 911 repülőgépet vesztettek. Az USA és a VDK béketárgyalásai folytatódnak. november 7.
november 5. Richard Maine Nixon, a Republikánus Párt jelöltje 43,4%-os eredménnyel, 1%-os előnnyel megnyeri az amerikai elnökválasztást a demokrata Hubert Humphreyval szemben.
november 7. Dél-Vietnamban kihirdetik a rendkívüli állapotot.
november 14. Makk Károly: Isten és ember előtt (film).
november 14–18. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Bp-re látogat; kulturális és tudományos együttműködési egyezményt ír alá.
november 15. Romániában konzultatív szervként megalakul a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsa.
november 18–21. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság Bp-en ülésezik. A résztvevők megállapodnak, hogy 1969 májusára nemzetközi tanácskozást hívnak össze Moszkvába.
november 23. Az MSZMP KB ünnepi ülést tart a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóján.
november 23–24. A csehszlovákiai magyar értelmiség konferenciát tart a Magas-Tátrában; nyilatkozatban rögzítik a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó javaslatukat.
november 26–28. Országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia tanácskozik Bp-en.
november 30. (–december 3.) T. Vecchietti és G. Tagliazucchi, a Proletáregység Olasz Szocialista Pártja két vezetője Bp-re látogat.

december 4. Az MSZMP KB Nyers Rezső előterjesztésében megtárgyalja és elfogadja a gazdasági reform bevezetéséről szóló jelentést; a testület határozata szerint a gazdaságirányítás új rendszere pezsdítő hatást gyakorolt a gazdasági életre.
december 6-7. Frantisek Hamouz, Csehszlovákia miniszterelnök-helyettese Bp-en tárgyal a gazdasági együttműködésről.
december 7. Csehszlovákiában Magyar Ifjúsági Szövetség alakul Pozsony székhellyel; működését a szlovák hatóságok korlátozzák, majd betiltják. → 1969. május 26.
december 8. A sajtóban hivatalos közlemény jelenik meg arról, hogy a kormány az egyházaknak járó államsegélyt 1974 végéig folyósítja. 
december 11. Richard Nixon vezetésével megalakul az új amerikai kormány.
december 20. Meghal Mihelics Vid katolikus publicista, a Katolikus Szemle, az Új Ember és a Vigilia munkatársa.
december 22. A Bp–Újszász–Szolnok vasúti vonalon Sülysáp és Mende állomások között, Mende állomás forgalmi szolgálattevőjének téves intézkedése folytán, egy mentesítő személyvonat tehervonattal ütközik. A vasúti katasztrófában 43 fő életét veszti, és 74 utas megsebesül.
december 27–29. Ülést tart a KISZ KB. december 29.
december 28. Az Apollo–8 amerikai űrhajó, fedélzetén Frank Borman, James Lovell és William Anders asztronautákkal, 113 km-re megközelíti, és tízszer megkerüli a Holdat.
december 29. A kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartanak az Országházban.
december 31. A szovjet Tupoljev Tu–144-es utasszállító repülőgép, kategóriájában elsőként, átlépi a hangsebességet. 


Az év folyamán — A KSH adatai szerint Mo népességének száma  10 256 000 . Az ak¬tív keresők megoszlása: állami szektor 65%, szövetkezeti szektor 30,9%, magánszektor 4,1%. Az állatállomány: szarvasmarha 2 096 256, ló 274 217, sertés 6 608 993, juh 3 310 811. A vállalatok és ipartelepek száma 82 899. A villamosenergia-termelés 13 155 millió kWh. Közlekedés: az állami közúthálózat hossza 29 390 km, a közúti hidak száma 5586, a személygépkocsik száma 163 636 (ebből magántulajdonban 140 974), motorkerékpár 512 843, a vasútvonalak hossza 9692 km, ebből villamosított 771 km, a hajózható vízi utak hossza 1277 km; a légi útvonalak szá¬ma 32, hossza 35 570 km. Egészségügy: az orvosok száma 21 866 (tízezer lakosra jut 21,3); a kórházi ágyak száma 82 465 (tízezer lakosra jut 80,3). Oktatás, közművelődés: az óvodai férőhelyek száma 194 438, az általános iskolai tanulók száma 1 331 079, a középiskolai tanulók száma 351 186, az egyetemek és főiskolák száma 91 (oktatószemélyzet 8996, hallgató 83 938); a szakmunkás iskolák száma 283 + 93 fiókiskola (tanerő 8059, tanuló 194 591); a gyógypedagógiai intézmények száma 112 (tanerő 2229, növendék 25 895). Tudományos foko¬zattal rendelkezők: akadémiai tag 163, a tudományok doktora 473, a tudományok kandidátusa 3 184, aspiráns 702. A színházak száma: 33 + 20 színtársulat (színielőadás 12 597, színházlátogató 5 710 000). A filmszínházak száma 4033 (előadás 734 000, látogató 85 millió, a bemutatott játékfilmek száma 165). A rádióelőfizetők száma 2 514 000, a televízióelőfizetőké 1 397 481. Idegenforgalom: a beutazó és átutazó külföldiek száma 4 307 210, a külföldre utazó magyarok száma 929 072. —
Finta József tervei alapján Bp-en felépül a Duna Intercontinental szálloda.

Művek: Veres Péter: Bölcs és balgatag őseink és Jelenidő; Darvas József: Az író vizsgája; Németh László: Kiadatlan tanulmányok, 1–2.; Fáb¬ry Zoltán: Stószi délelőttök (esszék); Lukács György: Válogatott művei; Sza¬bó Pál: Szülőföldem, Biharország; Tersánszky Józsi Je¬nő: Életem regénye; Szabó Pál: Minden kör bezárul; Mesterházi Lajos: Derűs órák.